Bartis Attila: A vége

Első könyvem, amelynek már az elején tudom, hogy újra fogom, újra kell olvasnom. Egyébként számomra fontos a történet újdonsága, ezért nem szoktam újranézni filmeket, újraolvasni könyveket. Hogy Bartis Attila kötetéről mégis tudtam, ezzel másképpen lesz, ahhoz már csak az is elég lenne, ha ennyit mondok: olykor bármennyire fájdalmas is volt, nagyon szerettem, nagyon jó volt a hangulatában lenni.

hiddal

Nem keltett bennem különösebb rajongást, hogy előre tudtam, a regény egy fotográfusról szól, Szabad András mesél az életéről. Az is inkább enyhe gyanakvást szült, amikor a kötet román nyelvű fordításának kolozsvári bemutatóján azt mondták róla: a történetek is fényképszerűen követik egymást. Biztos túl sok rossz fényképet láttam már… Erre most, hatszázegynéhány Bartis-oldallal később többé sosem tudom már egy fényképen csak az éppen megörökített pillanatot látni. Most úgy érzem, ez inkább jó, mint rossz…

Pedig a mondatai is olyan rövidek, mint egy kattintás a fényképezőgéppel, zöme alig egy-két szóból áll, a leghosszabb se több három kurta sornál. Eleinte fullasztott, mintha tizedmásodperces lélegzetvételekkel kényszerítenének létezni, amikor pedig kiadós szaladás után nagykanállal inkább teli tüdőre habzsolnád a levegőt. Aztán észre se vettem, mikor vált annyira természetessé, hogy félek, nem lesz egyszerű „visszaszokni”. Aztán a velős mondatokból jelenetek épülnek, történetek ütnek-vágnak-örvendeztetnek, és egyetlen szó sincs pluszban, mintha kimérték volna, pedig dehogy, hiszen oly természetesen jönnek egymás után. Zárójeles címszavakkal utazunk az időben, gyerekkorból erotikába, látszólag jelentéktelen családi pillanatoktól Budapestig, ahol leküzdhetetlen a távolság a szűk lakás két szobája között, és olykor bizonytalanságból őrjítő bizonyosságokba. Hát ezért is újra kell olvasni ezt a fotókiállítást. Ráadásul gyönyörűek a szövegképek, és élesek, tiszták. Egyszerűek, mégis csordultig teltek érzelemmel, fenttel és lenttel.

hangyakicsi

Olvass bele: A vége

Azt is mondják erről a kötetről, hogy a kommunizmusról, a magyarországi rendszerváltásról is szól. (Sőt még a kilencvenes évek máig érvényes fejvesztett kiútkereséséről is egy kicsit, éppen eleget.) És tényleg, de a képkockákon, a sorsokon, keserűségeken, a félreértéseken, csúsztatásokon, szerelmeken, veszteségeken keresztül olyan finoman és döbbenetesen, amilyen végzetesen és banálisan és drámaian csak történik a megismételhetetlen élet – szerencsére nincs ebben semmi dokumentumszerűség, nem szociográfia, végig megmaradunk valami, szókimondásában is nagyon szép irodalomnál.

Azok sem fognak csalódni, akiknek fontos a cselekmény egy könyvben – mindvégig fordulatos a történet. Filmvászonra való, érdekes volna látni, mit bírna kihozni belőle Hollywood és párhuzamosan mondjuk egy Almodovar vagy Lars von Trier. Volt szerencsém látni a Bartis Attila korábbi regényéből (A nyugalom) és színdarabjából (Anyám, Kleopátra) készült színpadi történetet a marosvásárhelyi színház Tompa Miklós társulatának pazar előadásában, és nagy kíváncsisággal reménykedem, hogy ebből a könyvből is készül majd előadás valamely közeli társulat színpadán.


Bartis Attila A vége, Magvető Kiadó, Budapest, 2015

Bartis Attila Marosvásárhelyen született 1968-ban. 16 éves, amikor szüleivel Budapestre költöznek. Nemcsak íróként ismert, fényképeivel több kiállításon vett már részt. Regényeit (A séta, A nyugalom, A vége) több nyelvre, köztük románra is lefordították. Érdekesség: A nyugalom és A vége című kötetei között 14 év telt el.


A könyv helyben olvasható vagy kölcsönözhető többek közt az alábbi helyeken:

Kolozsvári Egyetemi Könyvtár központi és bölcsészkari részlege

Bihar Megyei Gheorghe Sincai Könyvtár

Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár

Hargita Megyei Kájoni János Könyvtár

Kovászna Megyei Bod Péter Könyvtár

Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár

A könyvtárhasználat feltételeiről az egyes könyvtárak honlapjain találsz tájékoztatást.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s