Hegyibeszéd helyett Erebos digitális bennszülötteknek (és szüleiknek)

A tinédzserek ránk, szülőkre kevésbé hallgatnak, sorstársuk történetével jobban azonosulnak. Ezért kell minden tinédzsernek elolvasnia az Erebost, hogy egy diák borzongatóan fordulatos történetén keresztül megtapasztalhassa, milyen csapdákat rejt a számítógépes játékok online világa. Szülőknek meg azért kötelező olvasmány, mert jobban megértik, min megy keresztül egy játékfüggő fiatal.

erebos_2714

 

Bevallom őszintén, második nekibuzdulásra és nővérem biztatására fogtam újra és olvastam el Ursula Poznanski tinédzsereknek szóló regényét. Ami a fiatalokat vonzza, az engem kifejezetten taszított a könyvben: a szerző ugyanis hosszasan és részletesen írja le, hogyan játszik a főhős, Nick Dunmore azzal a számítógépes játékkal, amelyet egy londoni iskolában egymást között terjesztenek a diákok és amely annyira leköti őket, hogy szinte aludni sem tudnak. Ahogy azt sem értem, hogy a két fiam miért szeret szabadidejében a YouTube-on olyan videókat nézni, melyeken mások játszanak.

A nővéremmel töltött nyári szabadság alatt azonban ultimátumot kaptam: vagy elolvasom a könyvet vagy adjam vissza az egy éve nálam leledző példányt. „Megérted majd, hogy miért szakadnak el oly nehezen a számítógépes játékoktól a tinédzserek, miért szippantja ennyire magához egy játék a gyermekeket.” – így szólt az érvelés. Két fiúval rendelkező felelős anyuka lévén ezekután már kutyakötelességemnek éreztem elolvasni a regényt.

A könyv viszonylag egyszerűnek tűnő bonyodalmon alapszik: a londoni iskola unatkozó tinédzserei körében másolatban terjed az Erebos nevű számítógépes játék, melyre nagyon hamar rákattannak a fiatalok (lányok és fiúk is egyaránt). A játék nagyon rövid időn belül a fizikai valóságra is kiterjed, a való világban végrehajtandó küldetésekért cserébe a virtuális karakterek szintet léphetnek vagy értékes ajándékot kaphatnak. Az eleinte ártatlan küldetések (vigyél el egy csomagot innen oda, fotózd le ezt az embert) nagyon hamar kellemetlenné, majd halálosan veszélyessé válnak.

Sokatmondó, mégsem lövi le a poént a könyv fülszövege: „A szabályok elég szigorúak: mindenki csupán egyetlen esélyt kap, hogy Erebost játszhasson. Játék közben egyedül kell lenni és senkinek sem szabad róla beszélni. Aki ezeket megszegi, vagy nem teljesíti a küldetéseit, kiesik, és többé nem is tudja elindítani a játékot. De ami a legérdekesebb: az Erebos olyan megbízásokat ad, amelyeket nem a virtuális világban, hanem a valóságban kell végrehajtani. A képzelet és a valóság zavarosan összemosódik. Aztán a játék arra utasítja Nicket, hogy öljön meg egy embert…” Amikor Ursula Poznanski könyve megjelent, a történet még fikciónak számított, de azóta túl vagyunk az Erebosra kísértetiesen hasonlító, ám nagyon is valóságos Kék Bálnán és éppen kavarog a neten Momó, az újabb gyilkos hálózati rémség.

A tinédzsereknek fel sem tűnik, hogy az Erebosban egy orwelli világba csöppentek, ahol a kelet-európai közelmúlt és kelet-európai szülők által megtapasztalt történelem elevenedik meg, csak technikai szintet ugorva: a játékot mozgató mesterséges intelligencia hozzáfér a számítógépes kommunikációhoz, segítségével mesterien manipulálja a játékosokat, akik egymást is megfigyelik, a küldetések végrehajtása közben mindenképp, a játéknak meg minderről jelentéseket adnak, csak hogy tovább haladjanak benne.

A könyv arra is rávilágít, hogy a számítástechnika világában semmi sincs ingyen. Vagyis, ha egy szolgáltatásért nem kell fizetned, akkor te vagy az áru (illetve az adataid). Talán egy picit felelős közösségi média használatra oktatja gyermekeinket, hogy mit lehet és mit nem megosztani magunkról a nagyvilág előtt, mert az akár rossz (életveszélyes) következményekkel járhat. Amit ugyanis számítógépes kommunikációban leírunk magunkról, az megmarad, és nem megfelelő kezekbe kerülve ellenünk, személyiségünk manipulálására könnyen felhasználható.

Senkit se riasszon el a könyv vastagsága, csak annyiról van szó, hogy az oldalak még az idősebb szemnek is kellemesen olvasható, nagyobb betűvel íródtak, a lapok is picit vastagabbak a megszokottnál. Könnyed, fiatalos nyelvezetben fogalmaz Ursula Poznanski osztrák írónő (mégsem felületesen), a történet célcsoportja a tinédzserek. Akik ebben a korban jobban hallgatnak egy könyvre, egy barátra, mint a szülő hegyibeszédnek hangzó aggódó intelmére. Nekik tényleg elhihetik, hogy az igen vonzó digitális világ tele van csapdákkal.

erebosborito

 

 

Olvass bele: Erebos

 

 


Ursula Poznanski Erebos, Pongrác, Budapest, 2012 (ford. Gémes Szilvia)

Ursula Poznanski 1968-ban született, Bécsben. Az Erebos 2010-ben jelent meg német nyelven, majd alig pár év alatt féltucatnyi irodalmi díjat kapott. Azóta húsznál több nyelvre lefordították, a magyar változat az eredeti borítót is megőrizte.


A kötet az általunk figyelt erdélyi könyvtárakban nem kölcsönözhető.

Reklámok

Szerző: veniko

42 az egy jó szám az ember életében: ennyi kilós szeretnék lenni (majd ha meghaltam és csak csontjaim maradtak meg biztos teljesül), szerettem a Rákóczi 42. szám alatti irodában dolgozni (nem fikció, akkor a 40. szám alatt laktunk), és ennyi csokit ennék meg, darabszámra, ha nem lenne annyira egészségtelen. Meg ugye az élet értelme, meg az évek száma is stimmel. Hamarosan.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s