Szabó Magda Megmondja Zsófikának (is)

„Sziasztok, Zsófi vagyok, kamaszkorom óta Szabó Magda-rajongó” – így mutatkoznék be egy olyan anonim csoportban, ahol a könyvfalók megvallják furcsa szokásaikat. Bár a Mondják meg Zsófikának művet alapvetően ifjúsági regényként tartják számon, engem mégis felnőtt fejjel talált meg és bűvölt el.

zsofika1920

Regényeiben Szabó Magda képes olyan világot teremteni, amely teljesen magával ragad, éppen ezért nem ajánlom, hogy a buszon olvasgassuk, különben eltéveszthetjük a megállót (megtörtént…). Sokkal inkább illik a kötet egy bekuckózós hideg estére, amikor melengetheti a lelkünket.

Az édesanyja szerint Zsófika nem stimmel. „Mit jelent az, ha egy gyerek nem stimmel? Hogy rossz?” – morfondírozik a kérdésen a regény középpontjában álló „minden mindegy” Zsófika. (A következő bekezdésekben szereplő részletek a kötet elején kiderülnek.)

A kislány édesapja, Nagy Gábor háziorvos, saját rendelőjében kap szívrohamot, utolsó félmondata „Mondják meg Zsófikának…” A 11 éves Zsófika mindenáron ki akarja nyomozni a mondat második felét, ezért önmagát legyőzve próbálja kideríteni az őt mindig megértő szülője üzenetét. Az édesapja halálakor Pongrácz bácsit kezelte. A kislány meg akarja tudni a hiányzó félmondatot, ezért gondozni kezdi a betegeskedő iskolaportást: bevásárol neki, főz rá, takarít. Zsófika őszinte önzetlenségről tesz tanúbizonyságot, miközben belefolyik a felnőttek keszekusza életébe.

A regény éppen annyira szól egy kislány felnőtté válásáról, gyászáról, mint a szülő-gyerek-pedagógus kapcsolatról. Zsófika édesanyja, Judit diplomás, de nem gyakorló tanár, tudományos kutató, mégsem érti meg lányát, nem ilyen gyereket képzelt magának. Ezzel szemben Szabó Márta, az anyja egykori évfolyamtársa gyakorló pedagógusként megérti és megnyitja a kislányt, érti minden rezdülését és felismeri értékeit.

Az a jó a Mondják meg Zsófikának kötetben, hogy Szabó Magda nem teremt egysíkú szereplőket. Amikor az egyik fejezet végén elítélném az egyik szereplőt tette miatt, pár oldallal odébb kiderülnek indítékai, így újra és újra átgondolásra késztet a történet.

A regényhez egy igazi heuréka pillanat is kötődik. Korábban sok regényt úgy olvastam, hogy az utolsó néhány bekezdéssel kezdtem, mivel mindig sokkal izgalmasabb volt számomra a végkifejletig megtett út, mint maga a könyv vége. Szabó Magda könyve A regény vége című fejezettel kezdődik és igazán emlékezetes pillanatot okozott, amikor rájöttem a történet végére. És az már csak hab a tortán, hogy az írónő úgy ír, hogy bekezdésenként csodálkoztam rá újra és újra a magyar nyelv szépségeire.

Szabó Magda Mondják meg Zsófikának című könyvét ifjúsági regényként tartják számon, ám attól sokkalta több. Újraolvasós kötet, amely különböző életszakaszokban mást és mást tud nyújtani. Engem, mint huszonéves, friss házas, gyermekvállalás előtt álló nőt hangsúlyosan két kérdésen gondolkodtatott el igazán. Melyek azok a tanítások, amelyeket a szüleimtől kaptam? Mi az, amit mindenképpen el akarok majd mondani a leendő gyerekeimnek?

borito

 

 

 

Olvass bele: Mondják meg Zsófikának

 

 


Szabó Magda Mondják meg Zsófikának, Magvető, Budapest, 1958. Szász Zsófia a Móra kiadó 1993-as példányát olvasta.

Az egyik legtöbbet fordított magyar író, Szabó Magda egyike azon szerzőknek, akit az irodalomkedvelők közül nagyon sokan mindig és bármikor szívesen olvasnak, műveit a kiadók rendszeresen és folyamatosan újra és újra kiadják. 90. életévét már betöltötte, amikor 2007-ben elhunyt, a 21. században is publikált. Latin–magyar szakon végzett Debrecenben, az 1950-es évek végéig tanárként dolgozott. 1949-ben Baumgarten-díjat kapott, amit még aznap vissza is vontak tőle, állásából is elbocsátották, 1958-ig nem publikálhatott. Tucatnyinál több díjat kapott, Kossuth-díjat is (1978). Szabó Magda a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapítója.


Olvasd el a teljes kötetet:

Mondják meg Zsófikának (a Petőfi Irodalmi Múzeum és Digitális Irodalmi Akadémia adattárában)


A könyv helyben olvasható vagy kölcsönözhető többek közt az alábbi helyeken, gyakran többféle kiadásban, itt a frissebbeket szemlézzük:

Kolozs Megyei Octavian Goga Könyvtár

Kolozsvári Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár, Bölcsészkar

Bihar Megyei Gheorghe Sincai Könyvtár

Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár

Kovászna Megyei Bod Péter Könyvtár

Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár

Maros Megyei Könyvtár

Szilágy Megyei I. S. Badescu Könyvtár

 

 

Reklámok

Egy gondolat a(z) “Szabó Magda Megmondja Zsófikának (is)” című bejegyzésnél

  1. Visszajelzés: 25 gondolat 25 könyvről

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s