Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta – Lackfi Jánost Karinthynak!

Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta, emotikonokkal azt is telesírta. Fiának megy a mail London városába, ahol az mosogat egy setét kocsmába’. Látod, Fricike, efféléket ír ez a Lackfi János csepp híján egy évszázaddal utolsó éved után. Drága Karinthy, ez aztán bizony cseppet sem halandzsa*, feltétlenül látnod kell!

hatos hatter

Ha nem olvastam volna korábban, már csak ezzel a telitalálat paródiájával bevonulna kedvenceim táborába: Lackfi Jánosnak A fekete router című verse úgy rímel Arany János Mátyás anyja költeményére, hogy egyszerre hangosan kacagtató és ettől még húsbavágóbban társadalomkritika, vagy csak mondhatnám – hogy a kaptafámnál maradjak –, akárcsak egy tudósítás: a gyermek külföldön mosogat, öreg-beteg szülék büszkesége és öröme, akik aztán küldik… de hadd ne lőjek le minden poént, úgyhogy drága Karinthy Fricikém, kapcsold be a gépet, ha nem menne, hívd a Márkot (a Fennvalót mégsem zavarhatod holmi üzemzavarral…!), keresd meg azt az isteni routert, húzd ki, dugd be, s ha felvillan a fény, olvasd el a verset Lackfi János facebook oldalán, itt ni. Egy kis ízelítőül addig is, amíg ajándékod, a Lackfi János és Vörös István könyve odaér. Olyan színes egyébként, hogy már nézegetni is tiszta élvezet lesz, borítótól tetőtől talpig és fülétől a farkáig (Molnár Jacqueline illusztrálta briliánsan).

karinthy
Karinthy Frigyes (1887–1938)

Kacifántos időutazást teszünk most, öveket bekapcs. Már ez a bravúros vers is tiszta izgalom: több mint ötszáz évvel Mátyás király évszázada után ír neki levelet az anyja, vágod. Aztán innen csak egy lépésre vagy te, Fricike, aki a 19. században alkottad meg az Így írtok ti című egyik legnépszerűbb művedet – na jó, ezt akkor még nem tudhattad, hogy száz évvel később is így lesz, pedig ez a könyved már a maga idejében legalább akkora húzás volt, mint Zuckerberg fészbukja. Nem is tudom, hogyan viselhették el korod nagy öregjei, hiszen alaposan kivesézted kortársaidat is, akikkel együtt koptattátok a kávéházak patináját, na meg olyan ikonikus alakokat sem kíméltél, mint Madách vagy Petőfi. Utóbbinak nem egy bizonyos versét parafrazáltad ugyan, annál még nagyobb merényletet követtél el: megalkottad irodalmunk hősszerelmes szabadságharcosának karikatúraportréját. Nem átallottad benne Talpramagyar Sándornak nevezni Petőfit – jujj, hogy felszisszentek volna annakidején napjaink nemzetféltői! (Természetesen ma már csak nevetnek és csodálják az irodalom ilyetén gyöngyszemeit, ugye.)

Ilyeténképpen rajzoltad meg hát Petőfink portréját: „Született a Nagy Magyar Alföldön, a Kárpátoktól az Adriáig és visszafelé, egy anyától, a Sorsharag nevü unokafivérével. Huszéves korában bejelentette a sóhivatalnál, hogy mindenkinek szabadnak kell lenni, magyar szabad, osztrák szabad, olasz szabad, német birod. szabad. Később a Magyar Lánccsörgető Egyesület Részvénytársaságnál kapott alkalmazást, mint főcsörgető, majd a Külső Tavaszmező-utcában világitási minőségben müködött, a szabadalmazott lángelme-égő társulatnál. Számos óriás jelentőségü felfedezést tett, igy például ő jött rá, hogy a szerelem sötét verem és hogy kint egy mezőn az ember jobban érzi magát, mint egy sötét szobában lecsukva fejjel lefelé, összekötött kézzel. »Csatában esem el, mibe fogadjunk« cimü versében megjósolja, hogy csatában fog elesni, mely igéretét be is váltotta. Másik igéretét »Szeptember végén« cimü versében, melyben azt irja, hogy nem csatában fog elesni, viszont nem váltotta be. Szobra a Dunaparton áll, fölfelé tartott három ujjával jelzi a közvetlen alatta állomásozó propeller-közlekedés másodosztályu menetdiját: – mások szerint viszont arra esküszik, hogy Ábrányi Emilt nem is ismeri, nemhogy ő szólitotta volna fel a róla szóló költemények megirására.”

De ha már Petőfi, versben kell elmondani a lényeget róla:

Barna kis lány szemének a…

Barna kis lány szemének a lángja
Idetüzött szivem pitvarába.
Kis halacska szőke Tisza vizén,
Örömében akrát ugrok biz én.

Olyan az ő lelke, mint a rózsa,
De mint az a fehér, tiszta rózsa,
Fehér rózsa az én babám lelke,
Fehér galamb az ő nagy szerelme.

Barna kis lány, mikor megláttalak
Bennem mindjárt nagy szerelem fakadt,
Megláttalak New-York kávéházban,
Mint harmat kökörcsin-virágban.

Kacsintottam, barna kis lány, neked,
De te ültél zordon férjed mellett.
Barna kis lány, te a fényes hajnal,
Férjed pedig a fekete éjjal.

Szinmüvészet a te hivatásod,
Barna kis lány, magyar vagy te, látom,
Magyar az a fényes lelked neked,
Az Isten is magyarnak teremtett.

Zordon férjed tojást evett, hármat,
És titokban megcsipte a vállad.
Hej, titokba, te is mosolyogtál,
De hej, bizony, énreám gondoltál.

Beültetek aztán kocsikába,
S elmentetek egy nagy szállodába.
Igaz, magyar szálloda volt az is,
Igaz, magyar a lelked neked is.

Kiskapunál, hej, megálltam ottan,
Reszketett a szivem, rád gondoltam,
Rád gondoltam, remegő szivedre,
Fehér galamb, magyar szép lelkedre.

Rád gondoltam, gondolsz-e most énrám,
Kis kezedet összeteszed mélán.
Megértetted-e az én lelkemet,
Mint a szellő a fényes felleget.

Fehér rózsa az én babám lelke,
Fehér galamb az ő nagy szerelme,
Barna kis lány, ha te szeretsz végre,
Felrepülök a csillagos égbe.

Karinthy-Madach
Karinthy önnönmagának Fricikézése
lackfi szines
Lackfi János (Facebook)

Hát Lackfiék a nyomdokodba léptek rendesen, ezért is küldöm neked a Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta című könyvüket. Tudod, közben te már érettségi tétel lettél, benne vagy az irodalomtankönyvekben, s ez a kötelezőség alaposan megnyirbálta népszerűségedet a szeleburdi ifjúság körében (ne aggódj, a Petőfiét is), pedig ezek a mai „forradalmárok” legalább ugyanolyan kritikusak a slammelésükben, mint Petőfi volt szabadságharcosságában és jómagad gúnyverselésedben. Na, de Lackfi János és Vörös István alighanem javított a helyzeten, az interneten zabálják szórakoztató verseiket, amelyek akkor igazán viccesek, ha ismerjük az eredetit. Könyvükben ott virít hát az eredeti vers, amire aztán mindketten írtak egy-egy (vagy néha több) irodalmi karikatúrát, benne sokszor ólomsúlyos utalásokkal napjaink gyarlóságaira, drámáira. Billentyűzetükre vették többek közt Adyt, Babitsot, Kosztolányit, József Attilát és Szabó Lőrincet, akiken te is köszörülted a tollad. (Azért az sokat elárul világunk érzékeny lelkéről, hogy Lackfi és Vörös kortársait hiába keresnéd a tartalomjegyzékben…) Hasonló gyerekváltozat is készült, Petőfi Anyám tyúkja mentén a kötet címe Apám kakasa lett, szerintem azon is jól szórakoznál, nézz be a megyei mennyei könyvtárba, hátha beszerezték.

Az igazi csemege számodra azonban éppen te magad leszel – bizony, Fricike, ezúttal te is a boncasztalra kerültél (amint abból kóstolót alább láthatsz). Heeeejj, bárcsak visszavághatnál! Az lenne aztán csak az igazi bravúr, kezet rá, hogy Lackfiék rögvest pezsgőt bontanának, s még a végén arra ébrednél, hogy azon perc megtesznek újabb kötetük címadójának.

eloszo1

eloszo2vegleges

new doc 2018-12-17 17.07.32_2
Petőfit Lackfiék is megtisztelték

___________________________________
* A halandzsa szót Karinthynak tulajdonítják, ám többek szerint megalkotója egy Lachs Lajos nevű képkereskedő, pontosabban annak butácska szívszerelme, egy táncosnő, akinek bugyuta kérdéseire udvarlója próbált értelmetlen szavakkal komoly válaszokat adni, erre mondta a táncosnő: „Ugyan Lajos, ne halandzsázzon.” Bizonyos források szerint a később megalakult Halandzsa Szövetségnek viszont már Karinthy is tagja volt. Akárhogyan is, jobbnál jobb írásai születtek halandzsa témában, néhány itt olvasható.


orzsi borito

 

 

Lackfi János – Vörös István Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta, Helikon, Budapest, 2018

 


A könyv helyben olvasható vagy kölcsönözhető többek közt az alábbi helyeken:

Bihar Megyei Gh. Sincai Könyvtár

Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár

Hargita Megyei Kájoni János Könyvtár

Kovászna Megyei Bod Péter Könyvtár

Reklámok

Shakespeare foghatja fejét a leleplezett Hamlettől

Szóval azért ajánlom Neked ezt a regényt (manapság ez sokkal divatosabb műfaj, mint a Te idődben volt), mert kíváncsi volnék rá, mit szólsz ahhoz, mit művelt legklasszikusabb ősvilági tragédiáddal ez a John Updike; azt mondod-e, hogy meggyalázta a művedet, vagy éppen sajátos előtörténet megírásával újraértelmezte azt.

5 hamlet 1920

From: maniac13@freemail.hu

To: willthebard@avonmail.uk

Kedves Bill!

Már elnézést, hogy ilyen bizalmaskodva szólítalak meg, de annyi művedet olvastam, és annyi darabodat láttam már mindenféle színházban, hogy úgyszólván bizalmas viszony alakult ki köztünk. Ezért is küldök egy kis ajándékot, hiszen Te is annyi szép pillanatot szereztél már nekem. Ugyanakkor lehet, hogy nem veszed jónéven, hogy a szerző, akit ajánlok, az Újvilágból származik. janos Distance.Over_.Time_.COVER_.3000x3000Ti még a 16-17. században aligha gondoltátok, hogy darabjaidat nemcsak a Globe deszkáin, hanem a glóbusz másik részének színpadain is játszani fogják, és az Újvilágban – főleg angliai kivándorlók atyáskodása mellett – egy hatalmas ország is létrejön, ahol egy idő után a kalandorok, szerencselovagok és vallási menekültek utódai között kiváló írók és költők is teremnek. Igaz, ők már nem csak az általatok ismert úri közönséget célozzák meg ott Amerikában – ahogy mi hívjuk a területet –, meg aztán ma már az irodalom is sokkal többet elbír, így aztán lehet, hogy Te az ő nyelvezetét kissé közönségesnek, angolságát kicsit igénytelennek fogod tartani. Én viszont művedet legelőször Arany János fordításában olvastam, s az ő nyelve is elég távol esik attól, amit mi beszélünk, így ennek a hírhedt amerikainak a modern beszéde egy cseppet sem zavart. Szóval azért ajánlom Neked ezt a regényt (manapság ez sokkal divatosabb műfaj, mint a Te idődben volt), mert kíváncsi volnék rá, mit szólsz ahhoz, mit művelt legklasszikusabb ősvilági tragédiáddal ez a John Updike; azt mondod-e, hogy meggyalázta a művedet, vagy éppen sajátos előtörténet megírásával újraértelmezte azt. Mondjuk azt tudnod kell, hogy a Hamletedet már nem egészen úgy játsszák, ahogy annakidején; és a színpadi adaptációk mellett számos mozgóképes változat (film, ezt most meg sem próbálom elmagyarázni), és egy ilyen, bizonyos Kenneth Branagh (na, ő viszont igazi angol!) rendezése inspirálta a szerzőt műve megírására.

shakespeare
William Shakespeare (1564–1616)

Szóval ez az Updike – aki amúgy inkább a mai világban játszódó, erősen szabadszájú, de nagyszerű regényeket szokott írni – arra vállalkozott, hogy megírja a Hamlet előtörténetét. De nem ám csak úgy hasraütésszerűen, hanem úgy, hogy ő is elolvasta azokat a forrásokat (Saxo Grammaticus Dán krónikáját és Belleforest Történelmi tragédiáit), amelyeket minden bizonnyal Te is forgattál, mielőtt nekiálltál volna művednek. (Az „ős-Hamletet” azonban nem tudta használni, mert ez mára sajnos elveszett.) Viszont – hogy egy kicsit kritizáljalak is – Updike sokkal figyelmesebben olvasta ezeket a műveket, és jobban ragaszkodott a szereplők eredeti nevéhez, amelyeket Te önkényes módon modernizáltál vagy klasszicizáltál. (Így nála Claudius Feng, Gertrud Gerutha, az öreg Hamlet Horwendil, az ifjabbik meg Amneth néven szerepel. És amikor ő maga is vált a felhasznált források anyagai között, a névhasználat is változik.)

Az ő története épp ott ér véget, ahol a Te darabod kezdődik, így aztán nyugodtan mondhatjuk, hogy egyáltalán nem nyúlt hozzá a szövegedhez, ám ha valaki e könyv után olvassa el a Hamletet, egész másképp néz a szereplőkre. Nála ugyanis azok az igazán szerethető szereplők, akik darabod legtöbb interpretációjában igencsak rossz színben tűnnek fel.

(SPOILER) Rorik dán király lánya, Gerutha csodálatos szépségű hercegnő, akit 16 évesen politikai érdekből feleségül kényszerítenek Jütland önelégült, durva társkormányzójához, Horwendilhez. (Ennek öccse, Feng éppen a fejlettebb világban pallérozza az elméjét.) Bár a lány semmi vonzalmat nem érez a kiszemelt férj iránt, aláveti magát az atyai akaratnak, holott a házasság eleve rossz előjelekkel indul. A különféle szerelmi kalandokban eddig is jártas Horwendil a nászéjszakán egyszerűen elalszik ahelyett, hogy boldoggá tenné hitvesét, akivel később épp olyan durva, mint alattvalóival. A házasságból hamarosan fiú születik, ám a kis Amneth kezdettől fogva problémás gyerek: az anyatej savanyú neki, állandóan beteg és ideges, mindenkivel vitát provokál, mindenből viccet csinál, egyedül az udvar züllött bolondja, Yorik társaságában érzi jól magát. Egyébként pedig mindenben tapintatlan, erőszakos jütt apjára emlékeztet, aki időközben Dánia trónját is örökölte elhunyt apósától. Anyjától hamar elhidegül, mert Gerutha próbálná szeretni fiát, de semmi viszonzást nem kap érte. Az asszony további gyermekeket is szeretne, de férje szinte figyelemre sem méltatja, fia pedig mindenben bálványozott apjára kíván hasonlítani. Horwendil betegesen hatalomvágyó, kegyetlen önkényuralkodó, aki kizárólag az erőszak nyelvén ért, akár politikáról, akár családról van szó; azt hiszi, neki minden jár, felelőtlen politizálásával országának is ellenségeket szerez.

(SPOILER) A történetnek Feng hazatérése ad új fordulatot. A Német-Római Birodalomban modern kultúrát magába szívó herceg szöges ellentéte bátyjának: jóképű, ápolt férfi, kifinomult beszédstílussal. Újonnan megismert sógornője benne látja azt a férfit, akire mindig is vágyott; a 35 éves férfi remek történetmesélő, és Geruthát végig is hallgatja, amire férje soha nem volt képes. Kettejük között valódi szerelem szövődik, amely elől a bátyjához mindvégig lojális Feng igyekszik elmenekülni, és egy időre újra elhagyja Dániát. Közben a nyughatatlan Amnethet is Wittenbergbe küldik, hátha ott ragad rá valami tudás és megkomolyodik.

(SPOILER) Amikor azonban Feng újból visszatér, a végzet elől nincs menekvés. A mindvégig kétkulacsos főkamarás Corambis (akit Te Poloniusnak neveztél át) közreműködésével titkos találka szerveződik Gerutha és Feng között, és az addig plátói szerelem beteljesedik. Horwendil azonban hamar értesül a viszonyról, és kíméletlenül kész volna leszámolni öccsével is, aki mintegy életét mentve összeesküvést tervez Corambisszal a király meggyilkolására. A merényletet sikerül természetes halálnak beállítani, s a koronát közkívánatra öröklő Feng-Claudiusnak az özvegy királyné – aki mit sem tud a gyilkosságról – örömmel nyújtja a kezét. Az új király bízik abban, hogy helyreállítja a rendet Dániában; békét kötne az ellenségekkel, jóvátenné zsarnok elődje túlkapásait, és felesége kedvéért Amnethet is hazahívja Elsinore-ba (Helsingörbe), remélve, hogy a családi béke is helyreáll. Gerutha ugyan rosszat sejt, de Claudius meggyőzi, hogy a sok nehéz év után minden jóra fordul, és helyreáll a családi béke… (SPOILER VÉGE)

updike
John Updike (1932–2009)

Bevallom, amióta ezt a regényt elolvastam, tragédiádat nem tudom ugyanazzal a szemmel nézni. Lehet, hogy Hamlet nem is a világ rendjét helyreállítani akaró, filozofikus alkatú hős, hanem eleve egy zavart lelkű, apjához hasonlóan senkire tekintettel nem lévő, hatalomvágyó ficsúr? (Ha végiggondoljuk, ki mindenkit taszított ártatlanul a halálba drámádban, talán nem is annyira ördögtől való a feltételezés.) Lehet, hogy Claudius nem is az a „vérnősző barom”, akinek Hamlet látni véli, hanem az a személy, aki az idoneitás elve alapján sokkal inkább méltó lenne Dánia europizálására, mint barbár lelkületű bátyja? (Elvégre idősb Hamlet uralmát leginkább csak fia látta aranykornak.) Lehet, hogy Gertrúd nem is gyenge akaratú, anyai érzelmeit háttérbe szorító, gyilkosságban bűnrészes nő, hanem egy boldogtalan, érzelmek nélküli házasságba taszított, jobb sorsra érdemes, romantikus asszony, akinek nemcsak férje, de – pszichésen mindenképp terhelt – fia elviselése is komoly tehertételt jelent? (Sok szeretetet és együttérzést éppen Nálad sem kap tőle, tiszteletről nem is beszélve, asszonyi gyarlóságát Hamlet meg sem próbálja megérteni.) Lehet, hogy az itt csak rövid időre feltűnő Ophelia sem több egy csinos, de együgyű lánykánál? (Mitől is lenne nagy jellem, amikor apja is kisszerű, pénzéhes konspirátor?) És sorolhatnám a kérdéseimet, de sajnos nem fogsz rá válaszolni.

Lehet, hogy Te úgy érzed, ez a csibész amerikai meggyalázta vagy jobb esetben teljesen félreértette művedet, én viszont azt hiszem, hogy új értelmet adott neki. Ha így nézzük, ez valahol a Te műved dicsérete is, hiszen több száz év után is izgatta az írót, mi is állt az elbeszélt események hátterében, és igyekezett a kulturális-történeti háttérnek is alaposan utánajárni. És mindezen kívül olyan izgalmas módon ötvözte a régi és a modern nyelvet, a hagyományos és a 20. századi gondolkodásmódot, ahogy Te tehetted a magad idejében. Ahogy talán Te is úgy érezted, hogy nem ismer el eléggé a világ, úgy ez az Updike se lett soha Nobel-díjas (manapság ez az írók legnagyobb elismerése a világon), szókimondó, nem éppen polkorrekt stílusa egyeseket éppúgy taszított, mint a Te némely darabod mondanivalója, így azt hiszem, megérted, miért szeretném, ha megismernéd a művét. Ha végigolvastad, egy sör (ale) mellett a vitás részeket beszéljétek meg egymással az égi irodalmi kávéházban, ahol immár – legalábbis szerintem – mindketten méltó helyen vagytok.

janos updike

 

John Updike: Gertrud és Claudius. New York, 2000. Magyarul: Európa Kiadó, 2000. Fordította: Molnár Katalin.

 


A könyv helyben olvasható vagy kölcsönözhető többek közt az alábbi helyeken:

Hargita Megyei Kájoni János Könyvtár

 

Névnaposok naplója: Ádám és Éva

Koldus és királyfin, Tom Sawyeren és Huckleberry Finnen túl

Szeretem a nagy klasszikusokat, így kamaszkoromban én is elolvastam Tom Sawyer és Huckleberry Finn kalandjait. Ennél azonban sokkal nagyobb élvezet, ha a híres klasszikus szerzők művei között elfeledett, kevésbé ismert kincsekre bukkanhatok. Mark Twain Ádám és Éva naplója számomra tipikus példája ennek. Gyorsan olvasható, nagyszerű humorral megírt, könnyed, ugyanakkor elgondolkodtató olvasmány.

adameva1920jo

Hogyan ismerkedett meg egymással az első emberpár? Hogyan fogadta Ádám, hogy nem egyedül van a Paradicsomban? Mi alapján nevezhették el a növényeket, állatokat, a kapott világot? Volt közöttük konfliktus? Hasonló problémák foglalkoztatták őket, mint a ma élő párokat? Hogyan fogadták és nevelték gyerekeiket? És voltaképpen: milyen volt az első férfi és az első nő? Ha elgondolkodtunk már ezen valaha, azért, ha még nem, akkor azért érdemes elolvasni Mark Twain tolmácsolásában Ádám és Éva naplóját.

Nincs pátosz és magas teológia. Az első emberpár igazán emberi: Mark Twain néhány – szerinte – tipikus tulajdonsággal ruházza fel őket, de mindkettőjüknek vannak hibái és erősségei. Mivel a két napló egy kötetbe van szerkesztve, egy-egy eseményt, történést mindkét szemszögből megismerhetünk. Lehet, hogy a férfi(ak) és a nő(k) már akkor sem mindig értette/értették egymást?

Karácsony napján Ádám és Éva neve napját is ünnepeljük. Igazán stílusos ajándék lehet elküldeni egy Ádám és Éva nevű ismerősünknek a kötet online változatát (vagy éppen ezt a kedvcsináló pisztáciát), de ha magunkat ajándékoznánk meg könyves percekkel, nyugodt szívvel ajánlom ezt a kedves olvasmányt.

A könyv utolsó mondata egyszerűen zseniális. Többet nem mondhatok róla, mert nem akarom lelőni a csattanót, inkább egy másik humoros mondatot idézek, amely akár a karácsonyi ünnepekhez is kapcsolódhat: „Lassanként belátom, a hétköznapokat csak azért teremtették, hogy az ember a vasárnap unalmát kiheverje” – írta Ádám apánk.

adameva borito

 

 

 

Olvass bele: Ádám és Éva naplója

 

 


Mark Twain Ádám és Éva naplója. Megjelenése óta több magyar kiadást ért meg, többen fordították, az első kiadás (Európa, Budapest, 1957) Thaly Tibor munkája. Az eredeti angol nyelvű változat Kivonatok Ádám naplójából (Extracts from Adam’s Diary) címmel 1904-ben jelent meg, Éva naplóját (Eve’s Diary) 1905 karácsonyán publikálták.


A Magyar Elektronikus Könyvtár jóvoltából a kötet itt olvasható.

 

Kari aji 4:  Kölcseynek… Kölcseyt!

Na jó, majdnem. Pontosabban a róla szóló életregényt. Ráadásul egy ízig-vérig erdélyi író-költő tollából.

4 kindle+ludtoll 1920

Kedves Kölcsey Ferenc!

A 21. századból jelentkezem, hogy figyelmébe ajánljak egy 20. században íródott könyvet, mely a 18-19. században élt Ferenc tekintetes úrról szól. Önről, aki Szentimrei Jenő Ferenc tekintetes úr című könyvének köszönhetően immár nemcsak a magyar irodalom klasszikusa, a magyar himnusz szerzője, hanem számomra kamaszkorom egyik meghatározó irodalmi alakja is egyben.

kolcsey
Kölcsey Ferenc (1790–1838)

Engedje meg, hogy egy személyes történettel kezdjem. Hatodik osztályos lehettem, amikor a téli vakációban arról panaszkodtam szüleimnek, hogy nincs mit olvassak. Azt hozzá kell tennem: úgy nőttem fel, hogy apukám kezében gyakran láttam könyvet, a mi családunkban az olvasás az egyik legalapvetőbb elfoglaltságnak számított. Éppen ezért reméltem, valamilyen könyvet a kezembe nyomnak, amivel elfoglalhatom magam. Édesapám kivonult a szobából, majd visszajött kezében egy lila, majd’ négyszáz oldalas könyvvel, kezembe nyomta és azt mondta: „Ezt olvasd”.

Így ismerkedtem meg Önnel, Ferenc tekintetes úrral. Noha Szentimrei Jenő kötetének nem könnyű a nyelvezete, dúskál a latin kifejezésekben, szakszavakban, mégis belátást enged egy nagyszerű író életébe. A szerző a versek mögé történeteket sző, a történéseknek hátteret ad, így az olvasónak Kölcsey Ferenc nevéről nemcsak életrajzi adatok jutnak majd eszébe, hanem a dátumok és verscímek mögött megbújó ember is. Azt persze csak Ön tudhatja, mennyire hiteles a kép, amit Szentimrei Jenő fest.

szentimrei jeno
Szentimrei Jenő (1891–1959)

Most bizonyára azon morfondírozik, miért ajánlom Kölcsey Ferencnek a róla írt könyvet. Az egyszerű válasz, hogy ez egy fricska az időnek. Ezen túl úgy vélem, tisztelt Kölcsey Ferenc, élvezettel fogja olvasni ezt a jól megírt regényt és talán elgondolkodtatja kicsit. Néha nagyon sokat tud segíteni, ha életünk eseményeit egy más szemüvegen keresztül szemléljük.

Nem tudom, hogy a Ferenc tekintetes úr című könyvben mennyi a valóság és mennyi a fikció. Őszintén szólva nem is érdekel. Sokkal fontosabb az élmény, amit a könyv adott. Például a kötet miatt lettem anno a 7. osztály „Kölcsey-szakértője”.

Őszinte tisztelettel: Szász Zsófia

fokopf jpg


Szentimrei Jenő: Ferenc tekintetes úr, első kiadás: Arcanum Könyvkiadó, Budapest, 1939


A könyv helyben olvasható vagy kölcsönözhető többek közt az alábbi helyeken:

Kolozs Megyei Octavian Goga Könyvtár

Kolozsvári Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár

Bihar Megyei Gheorghe Sincai könyvtár

Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár

Hargita Megyei Kájoni János Könyvtár

Kovászna Megyei Bod Péter Könyvtár

Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár

Maros Megyei Könyvtár

Szilágy Megyei I. S. Badescu Könyvtár

Szatmár Megyei Könyvtár

 

Kari aji 3: Artemis sci-fi Verne Gyulának. Boldog karácsonyt, Gyula bácsi!

Biztosan örömmel töltené el, hogy már fél évszázada megvalósult álma a Hold-utazásról, ráadásul nem csak körbehajóztuk, le is szálltunk rajta. Éppenséggel nem ágyúval lőttük fel az Apollo-űrhajókat, de a Saturn V-ök fellobbanó lángjai legalább olyan impozánsak, mint a Gun Club ágyújának puskaporos robbanása. De Vernét nem a már megvalósult álmok vonzották elsősorban, így én is olyan könyvet csomagolok be számára, amely a mi jövőnkben játszódik, egy Hold-kolónián.

3 kindle+ludtoll 1920

fokopf jpg

Kezdhetném azzal, hogy kiskoromban azt hittem, Verne egy magyar író, de ez nem lenne igaz. Az viszont cseppet sem túlzás, hogy Jules Verne, azaz Verne Gyula tiszteletbeli magyar. Meg nem tudnám mondani, mitől alakult így, mindenesetre gyerekek egész nemzedékeivel szerettette meg az olvasást, sokuknál – az én esetemben is – az ő írásai bizonyultak a „kapudrognak” a science fiction-rajongás felé. Érdekes, hogy míg az SF-et sokan nem tekintik az irodalmi kánon részének, Vernével valamivel megengedőbbek. Pedig életműve színtiszta tudományos fantasztikum, akár a Holdra lőtt ágyúgolyót, akár Hódító Robur csodálatos légijárművét nézzük.

verne
Verne Gyula, aki nem volt magyar (1828–1905)

Hozzá kell tennem, hogy a „csak” kalandregényeit, mint a Nyolcvan nap alatt a Föld körül vagy a Grant kapitány gyermekei, szintén faltam. Nem meglepő, hogy a filmművészetet is megihlette, a mozitörténet egyik legelső alkotása, Georges Méliès Utazás a Holdba című műve is részben Verne hasonló című regényén alapul. A 80 nap alatt a Föld körülnek az Internet Movie Database tanúsága szerint tucatnyi feldolgozása készült, olyan színészekkel, mint David Niven vagy Pierce Brosnan. Sőt, még Mickey egér is bejárta a földgolyót. És persze ott van a 20 ezer mérföld a tenger alatt, avagy a Nemo kapitány. „Dakkar herceg” még egy szuperhősös Alan Moore-képregényben is helyet kapott, a Rendkívüli úriemberek szövetségében, melyből egy egyébként meglehetősen felejthető filmet is készítettek Sean Connery főszereplésével (ő Alan Quatermaint, H. Rider Haggard hősét alakította).

mayer i De-la-terre-a-la-luneAz én kapcsolatom Gyula bácsival a Világirodalom Remekei sorozattal kezdődött. Minden előzetes elképzelés nélkül a kezembe fogtam a Rejtelmes szigetet (a rejtélyek mindig vonzottak), ami aztán rövid úton beszippantott. Számomra a sziget titka még inkább rejtélyes volt, hiszen a Nemo kapitányt csak később olvastam, ahogy a Grant kapitány gyermekeit idéző szál is az újdonság erejével hatott. Nem állítom, hogy valamennyi elérhető Verne-könyvet olvastam, azt meg végképp nem, hogy minden részletre emlékszem, de az biztos, hogy könyvmolyságom valahol ezen a ponton kezdődött. Hogy aztán ez jó vagy rossz dolog – én nem tudom.

Szinte kiment a fejemből: Vernének köszönhetjük Sándor Mátyás (Matias Sandorf) alakját, aki a magyar függetlenség élharcosa az elbukott forradalom után. Bár a könyv hemzseg a történelmi tévedésektől, mégis a miénk, Bujtor István pedig ezért a filmszerepéért is felejthetetlen.

Gyula bácsi 190. születésnapjáról már lecsúsztunk (februárban volt), így karácsonyra kell meglepnünk valami széppel. Valami olyan könyvre gondoltam, ami egyfajta válasz az ő műveire. A GPS-ek korában a Kétévi vakáció, A tizenötéves kapitány vagy épp a Rejtelmes sziget kalandjai valószínűleg gyorsan, megnyugtatóan megoldást nyernének, Phileas Fogg pedig néhány nap alatt körberepülhetné a Földet. Az atom-tengeralattjárókkal talán jobb, ha nem dicsekszünk, és abban sem vagyok biztos, hogy a 21. század Párizsa minden tekintetben elnyerné a tetszését.

Az viszont biztosan örömmel töltené el, hogy már fél évszázada megvalósult álma a Hold-utazásról, ráadásul nem csak körbehajóztuk, le is szálltunk rajta. Éppenséggel nem ágyúval lőttük fel az Apollo-űrhajókat, de a Saturn V-ök fellobbanó lángjai legalább olyan impozánsak, mint a Gun Club ágyújának puskaporos robbanása. Az különösen tetszene Gyula bácsinak, hogy eltalálta: valóban Floridából indultak útra az űrhajók.

andy szines
Andy Weir hírnevét A marsi című könyvéből készült Matt Damonos film is öregbítette

De Vernét nem a már megvalósult álmok vonzották elsősorban, így én is olyan könyvet csomagolok be számára, amely a mi jövőnkben játszódik, egy Hold-kolónián. Andy Weir a semmiből robbant be a köztudatba A marsi című 2011-es debütáló könyvével, az ebből készült film (nálunk Mentőexpedíció címen vetítették) is óriási siker volt Matt Damonnal a főszerepben (a budapesti Müpával és a Bálnával, valamint a ráckevei HÉV-vel mint epizodistával). Már az első mondatok sem szokványosak: „Erre rábasztam. Ez a jól megfontolt véleményem. Rábasztam.” Nem kommentálom. Mark Watney a túlélés mesterévé válik, de ami a könyv (és a film) legnagyobb erénye, hogy a rengeteg lehangoló sci-fi és disztópia közepette végig pozitív üzenetet közvetít.

Egy erős kezdés után nehéz tartani a színvonalat. Andy Weir második könyve – melyet itt ajánlok szeretettel Verne Gyula bácsinak –, az Artemis talán nem annyira bombasztikus, mint elődje, de tény, hogy nemigen lehet letenni, ráadásul tudományosan megalapozott. E két tulajdonság már bőven elég ahhoz, hogy megszerettessen velem egy sci-fit, és bízom benne, hogy Gyula bácsit is magába szippantja majd.

Helyszínünk tehát a Hold, azon belül is Artemis kupolavárosa. Ne steril fehér falakra, a tudományos kutatások fellegvárára gondoljunk. Artemisen a társadalom minden rétege, minden nemzet megtalálható, a legtöbben mégis a piciny, cellaszerű alvólyukakban töltik éjszakáikat, míg nappal megpróbálják megkeresni a túlélést biztosító pénzüket. Jazz Bashara speciel az importüzletben dolgozik: csempész. Álma, hogy EVA-mester legyen, azaz ő vezethesse a turistákat holdsétájuk során, de a vizsgán meghibásodik ütött-kopott szkafandere, így megbukik. Egy alkalommal egyik kliense hatalmas bevétellel kecsegtető üzletet ajánl Jazz-nek: szabotálnia kell az Artemis melletti gigantikus alumíniumüzem begyűjtőgépeit. Az alumínium ugyanis a város fő bevételi forrása, aki azt birtokolja, uralja Artemist.

Az események onnantól gyorsulnak fel, hogy a megbízót meggyilkolják, Jazz-t pedig üldözőbe veszi egy nyomozó, akivel már korábban is voltak nézeteltérései. És mivel túl sokat tud, a maffia is ráállít egy orgyilkost. Jazz azonban van annyira életrevaló, hogy – olykor ugyan egy hajszál híján – mindig kicsúszik a karmaik közül, nem mellesleg pedig kinyomozza, kinek az érdeke volt megbízóját kivonni a forgalomból, és hogy milyen szerepe van a ZAFO névre hallgató új technikai vívmánynak az obskúrus holdi üzletekben. Jazz-nek közben jó párszor át kell hágnia a törvényesség határait – de hát csempészként ehhez már hozzászokott. Bár talán amikor egy akciója közben hajszál híján elteszi láb alól Artemis teljes lakosságát, még neki is túlzás…

Amennyiben a fentiekből az jön le, hogy az Artemis egy keményvonalas krimi, elnézést kérek, mert szó sincs róla. Nem mintha nem lenne jól felépített a bűnügyi szál, de Jazz – aki egyben a történet elbeszélője – Mark Watney-hez hasonlóan alapvetően derűs ember, aki sosem veszti el a fejét, álmai mellett is kitart. Jazz kimondottan laza csaj érdekes barátokkal, nem veszi túl komolyan az életet, de határozottan tör céljai felé. Az Artemis végén a jó elnyeri jutalmát, a rossz méltó büntetését, ahogy az illik.

És mégsem tündérmesét olvastunk. Vagy mégis? De ha így van, Verne írásai is tündérmesék, hiszen azok is hasonlóan érnek véget. Épp ezért gondolom, hogy Gyula bácsi sem tudná letenni Andy Weir könyvét.

mayer i andyweir-artemis

Olvass bele: Artemis

 


A könyv helyben olvasható vagy kölcsönözhető többek közt itt:

Kovászna Megyei Bod Péter Könyvtár

 

Kari aji 2: erdélyi regény Krúdynak, norvégiai kaland Jonathan Swiftnek

Folytatódik a játék, kortárs könyvet ajándékozunk klasszikusoknak: ma egy joruba ápoló norvégiai kalandjait csomagoljuk be Jonathan Swiftnek kétszáz évvel azután, hogy megírta Gulliver utazásait, Weöres Sándor csodatanító könyvet kap a létrájához, Krúdy Gyula pedig autentikus erdélyi történetet. Ti melyik nagy klasszikust ajándékoznátok meg?

2 kindle+ludtoll 1920

Egy afrikai-vietnami-francia utazása Norvégiába – Gulliver atyjának

Mélyen tisztelt Mr. Jonathan Swift! Kedves Jónás bátyám!

vagott swift
Jonathan Swift (1667–1745)

vagott kun arpadTudom ám, hogy nem túl hízelgő a véleménye az emberi társadalomról, és mélyen megértem Önt. Ám tegyünk egy kísérletet: hátha ez a karácsony valami mást hoz. Íme egy könyv karácsonyi ajándék gyanánt, utazásos ez is, akárcsak a Gulliver, és megkockáztatom: Jónás bátyám számára legalább olyan mesebeliként hat majd, mint emberek százmillióinak az ön kétszáz éves Gulliverje. Szerzője az 1965-ben született Kun Árpád, a címe: Boldog észak, 2013-ban jelent meg világunkban. Mind a szerzője, mind a főszereplője nagy utazó, akik mindent hátrahagyva vágtak bele a nagy ismeretlenbe. Kun Árpád bölcsész végzettséggel, feleséggel gyerekestül kelt útra, hogy új otthonaként Norvégiát válassza, ahol jelenleg is betegápolóként dolgozik. A regény főhőse szintén ilyen belevágós típus, csak ő a messzi Afrikából – ahol segédápolóként dolgozik egy francia kórházban – vág neki az onnan még távolabbi Norvégiának, hogy ugyanazt csinálja, amit Afrikában. Aimé Billion, mert így hívják, egy igazi kívülálló. Ereiben joruba, vietnami és francia vér keveredik. Az afrikaiaknak fehér, a fehéreknek afrikai. Útja során legalább olyan új neki a jóléti és mégis nagyon egzotikus világ, akárcsak Gullivernek a liliputiak. És valami olyan dolgot is megtapasztal ez a fura afrikai, amit eddigi életében még sohasem…

artur

 

Lakatos Artur

Csodák tanítása Weöres Sándornak

Mélyen tisztelt Weöres úr!

weores sandor
Weöres Sándor (1913–1989)

Engedje meg, hogy ezzel a rövidke levéllel és a mellékelt könyvvel kívánjak Önnek áldott karácsonyt!

A könyv alapvetően három részből áll: a törzsszöveg a tanítás elméleti alapjait írja le, a munkafüzet 365 gyakorlata a megbocsátás által segíti a tanulót a magasabb tudatszintek felé. A tanári kézikönyv pedig azokhoz szól, akik saját maguk is A csodák tanítását kívánják oktatni. Ez a könyv segít, hogy lábunkat-kezünket emeljük, azon a bizonyos létrán fokról fokra emelkedjünk az ég felé.

Kérem, a könyvet mutassa meg jó barátjának, Hamvas Bélának is.

emesecsilla

 

Szeretettel, Nádasdi Csilla Emese

Csicsó után az Isten Krúdy Gyulának

Kedves Krúdy Gyula!

krudy gyula
Krúdy Gyula (1878–1933)

vagott molnar vilmosGondolom, meglehetősen unatkozhatsz ott azon a másvilágon, azt se tudom, hogy vannak-e ott egyáltalán kávéházak vagy lóversenyek… Épp ezért hoztam egy kis olvasnivalót: Molnár Vilmos: A legfelső stáció című novellakötetét. A szerző erdélyi, még javában él, és amikor épp nem ír, akkor a Székelyföld című irodalmi-kulturális lapot szerkeszti. Három szó, ami összefoglalja novellái, felnőttmeséi tartalmát: humor, irónia, kisembersors. Pont mint nálad. Csak kicsit másképp. Ami nálad ködös-álmos Nyírség, az Molnárnál istenháta mögötti elhagyott kis állomás. Ami nálad anekdota, az Molnárnál székely, csavaros észjárás. Ízig-vérig magyar ő is, írásait csak az érti, aki dekkolt már elhagyott, nyikorgó ajtajú állomásokon télvíz idején, várt olyan vonatot, ami soha nem érkezett meg, vagy egyszerűen csak kolis évei alatt próbált sajtos laskát főzni hiányzó alapanyagokból. Különösen figyelmedbe ajánlom a Csicsó után az Isten című novellát. A történet arról szól, hogy a zötyögő személyvonatba Csíkcsicsó után beszáll az Isten. Szemben a kupéban a maga saját ügyei-bajaival elfoglalt kisember azon gondolkozik, hogy hát mégiscsak beszédbe kéne elegyedni vele… Hitemre, kedvedre való fordulat! Aztán ha elolvastad, feltétlenül írd meg, te miről faggattad volna a Magasságost. Válaszleveled érdeklődéssel várom.

kati

 

Lakatos Fleisz Katalin

 

fokopf jpg

Kari aji 1: Jane Austennek egy kis 21. századi Mr. Darcyt

Elkerekedhetnek szemei a csodálkozástól Jane Austennek, aztán főzetne magának sok-sok teát, begyújtatna a kandallóba, és a hosszú angol téli hónapokra bekuckózhatna megvizsgálni, miféle sorsot is fontak a Bennet-lányoknak és a szívdöglesztő Mr. Darcynak a 21. században…

kindle+ludtoll

fokopf jpg

Bár nem olvastam az összes könyvét, Jane Austen mindig is a kedvenceim közé tartozott. Az angol papkisasszony fanyar humora, éles esze (és szeme), valamint élénk fantáziája révén a kritikai realizmus egyik úttörőjévé vált hazája irodalmában, és valószínűleg további remekművek sokaságát alkotta volna meg, ha nem hal meg viszonylag fiatalon, súlyos betegségben. A legtöbb filmfeldolgozást két regénye érte meg: az Értelem és érzelem, valamint a Büszkeség és balítélet. Előbbi eredetiben nekem valamiért kimaradt (csak a későbbi, Joanna Trollope-féle újraírtat olvastam), a Büszkeség és balítélet azonban ott van nálam a legkedvesebb olvasmányok között. És hogy másokat is legalább ennyire megérintett, annak ékes bizonyítéka, hogy ez a könyv szó szerint rengeteg folytatást eredményezett. Valaki írt belőle egy zombi-regényt (az nem érdekelt), más egy krimit (felejthető), született egy klasszikus folytatás is (Julia Barrett: Önteltség és önámítás (közepes), végül pedig jött az a regényfolyam, amely – úgy gondolom – már arra is méltó lenne, hogy még maga Miss Austen is elégedetten olvassa.

jane austen
Jane Austen (1775-1817) Vasárnap lesz születésének 243. évfordulója

Nyilván mások is vannak vele úgy, hogy ha befejeznek egy könyvet, utána még gondolkodnak azon, vajon mi lehetett a hősök sorsa a továbbiakban. Jane Austent olyannak képzelem el, mint akit íróként is foglalkoztat szereplőinek további élete, de annyi új mondanivalója is van, hogy egyszerűen nincs ideje folytatásokat írni. Tehát: Miss Austen, szívből ajánlom Önnek (mint ahogy könyvesblogunk olvasóinak is) Rebecca Ann Collins Pemberley krónikák című sorozatát!

Már az író neve sem véletlen. Természetesen nem így hívják a hölgyet, aki angol könyvtáros és irodalomtanár, és kora gyermekkora óta nagy rajongója Austen munkásságának. Foglalkozásából adódóan is rengeteget tudott kutatni a témában, amikor pedig elkezdett dolgozni a Büszkeség és balítélet folytatásain, olyan írói nevet választott magának, amely akár Austen egyik hősnőjére is utalhat (Collins tiszteletes és Charlotte Lucas egyik lánya Rebecca). Arról nincs információm, hogy eleve ennyi folytatást tervezett-e, vagy egyszerűen csak elkezdte, aztán hagyta, hogy az újabb és újabb szereplők sorsa tovább sodorja a történetet, de jelenleg épp a hetedik részt hagyta maga mögött, és nem vagyok benne biztos, hogy nem lesznek további folytatások.

Az első rész (amely a későbbi sorozatcím Pemberley krónikák név alatt jelent meg) ott folytatja a történetet, ahol Austen befejezte: Jane és Elizabeth esküvője után a két lány (immár Mrs. Bingley és Mrs. Darcy) útnak indul új életük felé. Sejthetjük, hogy a nagy család, a szerteágazó rokoni és baráti kapcsolatok számtalan lehetőséget rejtenek magukban, amelyeket Rebecca Ann Collins teljes mértékben ki is használ. Egy idő után már – természetes módon – sokkal több benne az új szereplő, mint a régi, hiszen mindenhol megszületnek a gyerekek, majd unokák is, akik értelemszerűen további tényezőket vonzanak be, és tovább bonyolítják a történetet. Hét könyvön keresztül jön itt minden: házasságok, válások, hűtlenkedés, árulás, ármánykodás, veszteség és gyász, elhivatott vagy útjukat kereső asszonyok és politikai szerepet vállaló férfiak. Magam részéről egyetlen negatívumként azt tudom felhozni, hogy túl sok a közeli rokonok vagy családi barátok közötti házasság (pl. a Darcy házaspár lánya Gardinerék legidősebb fiának lesz a felesége, Gardinerék lánya Fitwilliam ezredeshez megy hozzá, Darcyék kisebbik fia Collinsék egyik unokáját veszi el és még vagy ezer ilyen összefonódás alakul ki), ami egy idő után már szinte követhetetlenné teszi a történetet. Az író azért igyekszik megkönnyíteni olvasói dolgát, mindent kötet végén található egy kis eligazítás arról, kik a régi (még az austeni időkből származó) és kik az új szereplők, és milyen viszonyban vannak egymással. A hét kötetet – Pemberley krónikák, Pemberley asszonyai, Visszatérés Netherfield Parkba, A longbourni hölgyek, Mr. Darcy lánya, Caroline kuzin, Utóirat Pemberley-ből – épp ezért nem is feltétlenül muszáj sorrendben olvasni (főként ha könyvtárból vesszük ki, és épp nincs bent az összes).

Rebecca Ann Collins méltó utóda Jane Austennek. Pont olyan mesterien szövi a szálakat, mint ő, könyveiben pedig épp úgy jelen van a társadalomkritika is. A szereplők jellemében sem történik változás, aki Austennél nem rokonszenves, azt Collins sem változtatja meg (a nevetséges és undok figura Collins tiszteletest elég korán ki is iktatja a történetből), Darcyék pedig – Elizabeth és Fitzwilliam – végig megmaradnak feddhetetlen jellemű, becsületes és egymáshoz végletekig lojális házaspárnak, úgy tűnik, őket valóban semmi nem tudja megingatni, miközben körülöttük azért meglehetősen eseménydús életek zajlanak – és természetesen ugyanez igaz Jane és Bingley házasságára is. Mintha csak ellenpólusként szerepelnének a későbbi sok-sok bonyodalom mellett, de örök hírnökeiként egy letűnt kornak.

Így karácsony előtt talán nem is kell annál több olvasás terén, mint egy jó kis végeláthatatlan regényfolyam, amelyben – mint a brit házassági szokások is tartják – van valami régi és valami új. Ezt még Jane Austen is szeretné.

bogi pmontazs

 

 

 

Olvass bele: Pemberley-krónikák

 

 


A sorozat kötetei helyben olvashatók vagy kölcsönözhetők többek közt az alábbi helyeken:

Bihar Megyei Gheorghe Sincai Könyvtár:

Pemberley-krónikák, 2010

A longbourni hölgyek, 2013

Kovászna Megyei Bod Péter Könyvtár, több kötet