Százéves svéd faluregény strindbergi iróniával

August Strindberg: A hemsőiek

Ismervén Strindberg drámáinak (Kísértetszonáta, A pelikán) komor hangulatát, konfliktuális, mégis részleteiben komplex jellemábrázolásait, valami hasonló elvárásokkal vettem kézbe a svéd író e regényét is. A családi parasztregény kliséi, motívumai ismerősek voltak már máshonnan: Rebreanu Ionja, Móricz Zsigmond Túri Danija, Su Tong Ötsárkánya elevenedik meg nagyrészt Carlsson alakjában.

hemsoiek1920
Strindberg íróasztala a szerzőre jellemző katonás renddel a stockholmi múzeumban

A környezet, amelyben az események zajlanak, meglehetősen sajátosan skandináv – a svéd partok mentén található sziget, ahol egy tanyasi gazdaság tengeti életét –, ugyanakkor azok, akik szívesen olvasnak félig-meddig természeti, félig-meddig a földműveléses civilizáció környezetében zajló egyéni és jellemfejlődési drámákról, előszeretettel vehetik kezükbe ezt a könyvet is, mely a XIX. századvég svéd tengerparti szigetvilága gazdálkodóinak életébe is betekintést nyújt.

A történet keretei első ránézésre egyszerűek, mondhatni banálisak: a Hemsö szigetén található Flod-tanyára új intéző érkezik. Carlssont az özvegy Flodné – keresztneve Anna Eva, a magyar fordításban szüleként emlegetik – fogadja meg, hogy vezesse a gazdaságot. Carlsson természetesen tájidegennek számít, ahogy az író fogalmaz „belsővidékinek”, ami pontosan annyit jelentett, mint ha a városi ember azt mondja valakire, hogy „faluról jött”.

71483072_500085990831486_6253755262407016448_n
Lakatos Artúr a hemsőiekkel a megyei könyvtárban

Carlsson jelentős szakmai és élettapasztalattal rendelkező férfi, aki az ifjú Flod (keresztneve: Gusten, és így is emlegeti a regény, mígnem a végére fiúból férfivé és családfővé, Floddá nem válik) és a béresek ellenszenve dacára csakhamar eredményeket ér el. A helyiek és a környékbeliek azonban nem feltétlenül bíznak Carlssonban, tisztelik, elismerik, de nem feltétlenül szimpatizálják, gátlástalan szerencsevadászt vélnek felfedezni benne. És ebben nem is tévednek. Jobban mondva az alapvetően jóindulatú, keményen dolgozó és kompetens egyéniség jól megfér egy testben a számító, gátlástalan és hosszú távú sikerre tervező karakterrel. Ugyanakkor tévedés lenne azt gondolni, hogy Carlssson ezáltal különbözik is bármiben a regény akármelyik más szereplőjétől.

Általában véve a hemsőiek nem rosszabbak, de nem is különbek másoknál. A bűncselekmények világa idegen tőlük – akárhogy bonyolódna a konspirációk és intrikák szála, gyilkosság, a másik tulajdonának megsemmisítése, hamisítás és hasonló dolgok fel sem merülnek –, ugyanakkor idealistának egyiket sem lehet nevezni, még a környék lelki higiéniájáért felelős lelkészt sem. Ahogy az interneten leggyakrabban fellelhető pár soros összefoglaló is fogalmaz, „sötét, kegyetlen világ a hemsőiek világa, önzés, hamisság határozza meg az emberek kapcsolatait. Strindberg mély megvetéssel és kegyetlen iróniával mond ítéletet a kispolgári kapzsiság és álszenteskedés világáról.” Még az emberi kapcsolatokat leginkább meghatározó szexualitás is egyfajta állati, ösztönből fakadó jelenség, azzal együtt, hogy a naturalista komponens – ez szubjektív vélemény – nincs annyira túlfeszítve, amennyire napjaink másod- és harmadrangú regényeiben ez történni szokott. A szövetségek gyorsan köttetnek, de hamar fel is bomlanak, és a legtöbb esetben végső soron a semmire állnak össze, mígnem történik valami, hogy pontosan mi, annak leleplezését hagyjuk meg a regénynek.

nemafilm1919vilagos
A történetből a svédek 105 perces fekete-fehér némafilmet forgattak 1919-ben (fotó), majd újabb mozifeldolgozások készültek 1944-ben és 1955-ben és hétrészes sorozat 1966-ban
Hemsoborna1955
Jelenet az 1955-ös filmből

A történet viszonylag kevés szereplővel rendelkezik, ezek nagy része kidolgozatlan marad, archetípus állapotban. Az alapvető konfliktushelyzetet a Carlsson és Gusten Flod közötti rivalizálás határozza meg. Gusten jó vadász és halász, Carlsson pedig jó gazda, igazi ezermester. Kezdetben az olvasó számára kettejük közül Carlsson jóval szimpatikusabb, ez persze később árnyalódik. Gusten az idejét élvezetből is vadászattal-halászattal töltő fiatalember típusa, akire Carlsson felbukkanása végső soron, informális párviadaluk során elszenvedett minden kudarca ellenére, jellemformáló, őt férfivá változtató hatással bír. A tanya legerősebb, legtekintélyesebb lakója viszont az özvegy szüle, akit végül is Carlsson feleségül vesz, maga Strindberg már az erről szóló fejezet címében kiemeli, hogy „a pénzéért”. A regény talán messze legsikerültebb része az ötödik fejezet, mely címe szerint a következőkről szól: „Verekszenek a harmadik hirdetés napján, úrvacsorát vesznek, megtartják a lakodalmat, de a nászággyal baj van”. Már ez a pár szószerkezet is jelzi, hogy igencsak eseménydús és cselekménydús részről lesz szó, a rivalizáló felek kölcsönösen próbálják megszégyeníteni, kellemetlen helyzetbe hozni a másikat, és ennek a helyszíne mi lehetne más, mint Carlsson esküvője a ház úrnőjével…

A hemsoiek borito

 

Olvass bele: A hemsőiek

 

 

 


August Strindberg (1849–1912), vagy ahogyan magyar kiadásaiban emlegették: Strindberg Ágost egy elszegényedett nemes és egy cselédlány frigyéből született, maga pedig kereste a helyét a kettő között. Az Uppsalai Egyetemen elkezdett bölcsésztanulmányait félbehagyta, volt tanító, távírász, színinövendék, könyvtáros. Elsősorban íróként közismert, de fotózással, vegyészettel, festészettel is foglalkozott, képzőművészeti munkássága évtizedekkel halála után, főleg az 1960-as évektől került előtérbe. Kezdetben feministaként, később nőgyűlölőként tekintenek rá. Nevét A vörös szoba (1879) című regénye tette ismertté, az alkotásra az első modern svéd regényként hivatkoznak. Bizonyos értelemben megelőzte korát, 1902-ben megjelent Álomjáték (Till Damaskus och ett drömspell, A Dream Play) című alkotása az expresszionizmus és szürrealizmus előfutárának számít.

Egyik legolvasottabb regénye, a Hemsöborna 1887-ben jelent meg, első magyar kiadása 1920-ban Hemső regénye. Idegen a szigetlakók között címmel (Ifjuság Kiadó, Budapest, ford. Antal Sándor, Telekes Béla). Megjelent az 1930-as években a Dante Kiadás Halhatatlan könyvek sorozatában (ford. Telkes Béla, Soproni Dezső), majd 1963-ban A hemsőiek (Európa, Budapest, ford. G. Beke Margit) és 1998-ban Hemső regénye címmel (Metropolis, Budapest).

strindberg kezirat elso kiadas
Strindberg, a regény kézirata és első kiadása

A könyv helyben olvasható vagy kölcsönözhető többek közt az alábbi helyeken:

Kolozs Megyei Octavian Goga Könyvtár

Kolozsvári Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár bölcsészkari fiókja

Bihar Megyei Gh. Sincai Könyvtár

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s