Hét (és fél) évszázad világjárvány

Connie Willis: Ítélet könyve

Domesday Book, azaz Ítéletnapi könyv: ez volt a címe Hódító Vilmos 1086. évi nagyszabású összeírásának, amely a birtokok és a lakosság statisztikai adataival felbecsülhetetlen értékű forrás a középkor kutatói számára. És ez a címe a 21. századi diáklány, Kivrin Engle oxfordi történészhallgató naplójának is, amelyet kedves professzorának címezve a 13. századi Angliában rögzít. 

doomsday1920

2054-re ugyanis megvalósult az időutazás, ha nem is széles körűen elterjedt, de a tudományos körök ellenőrzött körülmények között alkalmazzák. A viszonylag közeli múltba utazni természetesen kiszámíthatóbb, hiszen több ismerettel rendelkezünk róla, illetve a technológia adottsága, hogy az idő- és térbeli érkezési helyet pontosabban lehet meghatározni. Ám Kivrin nagy dobásra készül: egyenesen az 1320-as évekbe utazna.

Minden felkészültsége megvan hozzá: jól ismeri a korabeli angol és latin nyelvet, kultúrát, szokásokat, speciális fordítóberendezéssel szerelik fel, emellett immunissá teszik a középkori betegségekkel szemben. Mestere, Dunworthy professzor mégis félti, ám a döntést nem ő hozza meg, hanem egyetemi riválisa, Gilchrist professzor.

Röviddel Kivrin útnak indulása után Baudri Chauduri, a technikus rosszul lesz: mint rövidesen kiderül, egy rendkívül agresszív influenzavírus támadta meg. Lázasan még közli, hogy valami nincs rendjén Kivrin útjával, de ekkor már alig beszámítható. Hamar megfelelő kezekbe kerül, ám a vírus gyorsan terjed, szigorú intézkedések révén Oxford karanténba kerül.

A két idősíkot innentől párhuzamosan követjük: gyorsan kiderül, hogy Kivrinnek nehezebb dolga lesz, mint hitte, betegséggel, nyelvi problémákkal kell megküzdenie, ráadásul előbbi következtében nem tudja, hol van a visszatérési pontja. Márpedig két héten belül el kell oda jutnia, ha nem akar örökre a 14. században ragadni.

A 21. században megindul a küzdelem a vírus ellen. Így 2020 kora tavaszán sajnos nagyon is jól ismerjük a járványokkal szembeni intézkedéseket, a „nulladik fertőzött” felkutatásától a karanténig, az utazási tilalmakig, ahogy a szkepticizmus, a pánik magatartásformáit is. Mindezeket Willis remekül ábrázolja.

Kivrin történetszálában tulajdonképpen egy történelmi regényt olvashatunk, az oral history hagyományának megfelelően. A történészlány egy kisnemesi család mindennapjainak részévé válik. Az ő meséjét részben egyes szám harmadik személyű narrációban, részben felvételei alapján követhetjük.

Kiválóak a regény karakterei: Dunworthy-vel együtt izgulunk Kivrinért, Dr. Ahrens-t és unokaöccsét is a szívünkbe zárjuk, a 13. századi famíliát pedig különösen. Nem nehéz kitalálni: lesznek áldozatok, és némelyik érzékenyen érinti az olvasót.

Engem személy szerint a 21. századi részek bilincseltek le igazán, de az egész könyv olvastatja magát. 1993-ben másodmagával megkapta a legjobb science fiction művek egyik legrangosabb elismerését, a Hugo-díjat.

doomsdayborito

 

Olvass bele: Ítélet könyve

Connie Willis Ítélet könyve (ford.: Sohár Anikó), Metropolis Media, Budapest, 2012. A szerzőnek öt évébe telt megírni ezt az igen alaposan kidolgozott regényt. (Az eredeti, angol nyelvű regény Doomsday Book címen 1992-ben jelent meg. Doomsday Book a középkori angol szóhasználatban Domesday Book.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s