Hegyibeszéd helyett Erebos digitális bennszülötteknek (és szüleiknek)

A tinédzserek ránk, szülőkre kevésbé hallgatnak, sorstársuk történetével jobban azonosulnak. Ezért kell minden tinédzsernek elolvasnia az Erebost, hogy egy diák borzongatóan fordulatos történetén keresztül megtapasztalhassa, milyen csapdákat rejt a számítógépes játékok online világa. Szülőknek meg azért kötelező olvasmány, mert jobban megértik, min megy keresztül egy játékfüggő fiatal.

erebos_2714

 

Bevallom őszintén, második nekibuzdulásra és nővérem biztatására fogtam újra és olvastam el Ursula Poznanski tinédzsereknek szóló regényét. Ami a fiatalokat vonzza, az engem kifejezetten taszított a könyvben: a szerző ugyanis hosszasan és részletesen írja le, hogyan játszik a főhős, Nick Dunmore azzal a számítógépes játékkal, amelyet egy londoni iskolában egymást között terjesztenek a diákok és amely annyira leköti őket, hogy szinte aludni sem tudnak. Ahogy azt sem értem, hogy a két fiam miért szeret szabadidejében a YouTube-on olyan videókat nézni, melyeken mások játszanak.

A nővéremmel töltött nyári szabadság alatt azonban ultimátumot kaptam: vagy elolvasom a könyvet vagy adjam vissza az egy éve nálam leledző példányt. „Megérted majd, hogy miért szakadnak el oly nehezen a számítógépes játékoktól a tinédzserek, miért szippantja ennyire magához egy játék a gyermekeket.” – így szólt az érvelés. Két fiúval rendelkező felelős anyuka lévén ezekután már kutyakötelességemnek éreztem elolvasni a regényt.

A könyv viszonylag egyszerűnek tűnő bonyodalmon alapszik: a londoni iskola unatkozó tinédzserei körében másolatban terjed az Erebos nevű számítógépes játék, melyre nagyon hamar rákattannak a fiatalok (lányok és fiúk is egyaránt). A játék nagyon rövid időn belül a fizikai valóságra is kiterjed, a való világban végrehajtandó küldetésekért cserébe a virtuális karakterek szintet léphetnek vagy értékes ajándékot kaphatnak. Az eleinte ártatlan küldetések (vigyél el egy csomagot innen oda, fotózd le ezt az embert) nagyon hamar kellemetlenné, majd halálosan veszélyessé válnak.

Sokatmondó, mégsem lövi le a poént a könyv fülszövege: „A szabályok elég szigorúak: mindenki csupán egyetlen esélyt kap, hogy Erebost játszhasson. Játék közben egyedül kell lenni és senkinek sem szabad róla beszélni. Aki ezeket megszegi, vagy nem teljesíti a küldetéseit, kiesik, és többé nem is tudja elindítani a játékot. De ami a legérdekesebb: az Erebos olyan megbízásokat ad, amelyeket nem a virtuális világban, hanem a valóságban kell végrehajtani. A képzelet és a valóság zavarosan összemosódik. Aztán a játék arra utasítja Nicket, hogy öljön meg egy embert…” Amikor Ursula Poznanski könyve megjelent, a történet még fikciónak számított, de azóta túl vagyunk az Erebosra kísértetiesen hasonlító, ám nagyon is valóságos Kék Bálnán és éppen kavarog a neten Momó, az újabb gyilkos hálózati rémség.

A tinédzsereknek fel sem tűnik, hogy az Erebosban egy orwelli világba csöppentek, ahol a kelet-európai közelmúlt és kelet-európai szülők által megtapasztalt történelem elevenedik meg, csak technikai szintet ugorva: a játékot mozgató mesterséges intelligencia hozzáfér a számítógépes kommunikációhoz, segítségével mesterien manipulálja a játékosokat, akik egymást is megfigyelik, a küldetések végrehajtása közben mindenképp, a játéknak meg minderről jelentéseket adnak, csak hogy tovább haladjanak benne.

A könyv arra is rávilágít, hogy a számítástechnika világában semmi sincs ingyen. Vagyis, ha egy szolgáltatásért nem kell fizetned, akkor te vagy az áru (illetve az adataid). Talán egy picit felelős közösségi média használatra oktatja gyermekeinket, hogy mit lehet és mit nem megosztani magunkról a nagyvilág előtt, mert az akár rossz (életveszélyes) következményekkel járhat. Amit ugyanis számítógépes kommunikációban leírunk magunkról, az megmarad, és nem megfelelő kezekbe kerülve ellenünk, személyiségünk manipulálására könnyen felhasználható.

Senkit se riasszon el a könyv vastagsága, csak annyiról van szó, hogy az oldalak még az idősebb szemnek is kellemesen olvasható, nagyobb betűvel íródtak, a lapok is picit vastagabbak a megszokottnál. Könnyed, fiatalos nyelvezetben fogalmaz Ursula Poznanski osztrák írónő (mégsem felületesen), a történet célcsoportja a tinédzserek. Akik ebben a korban jobban hallgatnak egy könyvre, egy barátra, mint a szülő hegyibeszédnek hangzó aggódó intelmére. Nekik tényleg elhihetik, hogy az igen vonzó digitális világ tele van csapdákkal.

erebosborito

 

 

Olvass bele: Erebos

 

 


Ursula Poznanski Erebos, Pongrác, Budapest, 2012 (ford. Gémes Szilvia)

Ursula Poznanski 1968-ban született, Bécsben. Az Erebos 2010-ben jelent meg német nyelven, majd alig pár év alatt féltucatnyi irodalmi díjat kapott. Azóta húsznál több nyelvre lefordították, a magyar változat az eredeti borítót is megőrizte.


A kötet az általunk figyelt erdélyi könyvtárakban nem kölcsönözhető.

Reklámok

Ha nagy leszek, szoftvertesztelő leszek

Vagy gépitanulás-szakértő. Projektmenedzser. Varró Dani versben mondja el, eszik-e vagy isszák a digitális forradalom teremtette új szakmákat. A könyvecske teljes mértékben ingyenes és szabadon terjeszthető, színes és színezhető változatban egyaránt. Varró Dani ráadásul egy népdalos csavart is beleszőtt az egészbe. Nézzük csak…

Lassan húsz éve vagyok újságíró, ebből 15-öt IT vagyis információ-technológiai újságíróként töltöttem. Nagyon sok hasznos és haszontalan dolgot láttam és tapasztaltam pályafutásom alatt, de a Ha nagy leszek, szoftvertesztelő leszek című verseskönyvnél hasznosabbat bizony nem. És hogy miért? Mert azok, akik közelről ismerik az IT szakmát, tudják, hogy informatikusnak lenni rég nem azt jelenti, hogy egy kövér, szemüveges, szakállas pasas ül egy sarokban, számítógépekkel körbevéve és kódol. Csendben és egyedül. Senkihez sem szól, csak ha valaki negyedszerre panaszkodik, hogy nem indul a számítógépe.

autos field teszter

Nos, ez már rég nem igaz. Mert ott van például a UX designer vagyis felhasználói élmény fejlesztő, akinek az a feladata, hogy a felhasználó fejével gondolkodva tervezze meg a weboldalt, hogy az ember szívesen elidőzzön az oldalon, kényelmesen megtaláljon mindent. Vagy ott van az adattudós – data scientist – aki meg a különböző érzékelők által összegyűjtött adathalmazból próbál értelmezhetőt kitalálni, az összefüggéseket keresi közöttük, és igyekszik úgy megjeleníteni az adatokat, hogy azokat könnyedén meg lehessen érteni. És – ígérem, ez lesz az utolsó – ott van a szoftvertesztelő, akinek az a feladata, hogy a szoftverfejlesztő, programozó által megírt kódot tesztelgesse, keresse a hibákat, megmondja, hol mit kell javítani. Olyan mint az újságíró és a szerkesztő viszonya: egyikük alkot, a másik kommentál, hogy miért nem jó, amit amaz megírt.

És mindezt mi, akik az informatikát már ismerjük valamennyire, tudjuk. De a szülők többsége, akik terelgethetik egyik vagy másik szakma felé gyermeküket, nem. A valóság az, hogy a jövőben mindenkinek értenie kell valamilyen szinten az informatikához. Az orvosoknak is IT rendszerekben kell betegadatot rögzíteni, az ács drónokkal vizsgálja meg a háztetőt, a festő is számítógépen keveri ki a színeket. Minden szakmához szükség lesz valamilyen szintű, alapvető IT tudásra. Mint ahogy szükség van arra, hogy tudjunk olvasni, számolni, írni.

Az autós navigációs szoftvereket fejlesztő NNG gondolt egyet és Varró Dánielnek feladatául tűzte ki, hogy ezeket a különböző informatikusi szakmákat megzenésítse. Illetve versbe foglalja, amit Dani azzal egészített ki, hogy ez a 12 vers ismert népdalok mintájára, zenéjére íródott. Hogy mely népdalokéra? Nos, azt mi sem áruljuk el, de ha valaki felismerne egy-egy népi rigmust a versekben, az ossza meg kommentben velünk is. Egy puszit küldünk neki ajándékba.

Az illusztrátor Baranyai (b) András sem bízta a véletlenre a dolgokat, a rajzokon egyformán képviselt mindkét nem (a valóságban még nem tartunk itt, férfias szakma az IT).

Szóval megszületett ez a kis kötet, amihez színező is jár, és amelyet bárki letölthet ingyen és bérmentve az NNG weboldaláról. És mivel A4-es formátumban készítették el, már csak egy nyomtató kell és a fizikai valóságában is fogható a könyv. A versek zseniálisak, így nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, az NNG PR költségvetésének egy része jó helyre ment, köszönjük! Többet nem is kell írnom róla, mindenki töltse le és saját gyermekének elolvasva – vagy a nagyobb gyerkőcnek odaadva – döntse el, megérte a papírt és a nyomtató festéket erre használni? Szerintem igen.

A könyv és színező innen tölthető le: https://www.nng.com/hanagyleszek

machine learning szakerto